A Budapesti Rendőrség a 30-as években

KIVONAT SAS FERENC A 125 ÉVES FŐVÁROSI RENDŐRSÉG TÖRTÉNETE MUNKÁJÁBÓL

TÖRTÉNELEM

1881. július 1.-én lépett hatályba a rendőrségi törvény, amely nem csak a kor igényeit elégítette ki, de több mint 60 évig alapját képezte az állami – a két világháború között az országos – rendőrség működésének. A fővárosi rendőrség hivatalos neve: Budapesti Magyar Királyi Államrendőrség.

A törvény megfogalmazta a hármas rendőri feladatkört: a figyelőt, a megelőzőt, és a felfedezőt.
A rendőrségi törvény szerint a fővárosi rendőrség működési területe tíz kerületre terjedt ki. 1889-től a fővárosi rendőrség fennhatósága alá került Újpest és Rákospalota, 1912-től pedig, Kispest, Erzsébetfalva és Pestszentlőrinc is.

Az államosított főkapitányság épülete a Hatvani utcában volt (a mai Kossuth Lajos és Városháza utca sarkán). 1887-ben a főkapitányság átköltözött a Ferenc József tér 7. sz. alá (a mai Roosevelt térre).

1919. október 1-jén az 5045/1919. ME. sz. törvénypótló kormányrendelet kimondta a városi rendőrségek országos államosítását. Az államosítás folyamatát a rendőrség és a csendőrség létszámának kiegészítéséről és felfegyverzéseiről szóló 1922. VII. törvény és annak végrehajtási rendelete zárja. E rendelet határozza meg a rendőrség szervezetét: belügyminiszter-helyettesként az országos rendőrfőkapitány irányítja a 7 kerületi főkapitányságot (ezek egyike a budapesti rendőr-főkapitányság), amelyek összesen 70 rendőrkapitányságból és 8 kirendeltségből állnak.

A rendőrség államosításáról szóló rendelet lehetővé tette ún. kirendeltségek létesítését. 1919-1922. között ideiglenesen három kirendeltség alakult a Magyar Királyi Állami Rendőrség Budapesti Főkapitányság működési területén, a budafoki, a gödöllői, a rákoscsabai.

A legjelentősebb szervezeti változást az 1930. évi XVIII. tc. okozta, amely új kerületi beosztást hozott létre a fővárosban. 14 kerület alakult, továbbá a budakeszi erdőt (XII. ker.) és a csepeli kikötőt (IX. ker.) a fővároshoz csatolták.

A 20-as években a kormányzat szembesült azzal a ténnyel, hogy minden hetedik lakos állami alkalmazott. Az államapparátus létszámcsökkentését szolgáló „B-listázás”-t a rendőrség tekintetében késleltetni igyekeztek, de azt végül is 1927-ig végre kellett hajtani.

A rendőrség összlétszáma 1929-ben 5771 fő volt (ebből az őrszemélyzet létszáma 4043 fő).

A gazdasági világválság nyomán Ferenczy főkapitány miután három alkalommal csökkentette a tisztikar illetményét, 1932-ben az őrszemélyzet bérét is csökkentette havi 5 pengővel.

A FŐVÁROSI RENDŐRSÉG SZERVEZETE

A fővárosi rendőrség élén a főkapitány állt. A személyi állomány funkcionálisan két nagy csoportra oszlott: az intéző és a végrehajtó rendőrségre.

Az intéző rendőrség a főkapitányságból és a kerületi kapitányságokból állt. Ide a tiszti személyzet és hivatal munkáját segítő szakemberek, illetve a szakszolgálatok (pl. rendőr orvosok) tartoztak.

A végrehajtó rendőrséget a rendészet különböző feladatainak megfelelően szervezett gyalogos, lovas, kerékpáros és motoros rendőrök alkották. Akkori szóhasználattal ők alkották az őrszemélyzetet, amelynek egy része a kerületi kapitányságok osztályparancsnokságán teljesített szolgálatot. A végrehajtó rendőrséghez tartoztak a detektívek is.

A főkapitányság négy osztályból állt: az elnöki osztály gazdasági, személyi és államrendészeti ügyekkel foglalkozott. Kihágási ügyekben másodfokú hatóságként funkcionált. A bűnügyi osztály feladata a bűnügyi előnyomozás volt. Felügyelete alatt működött a nyilvántartási hivatal. A fogház és toloncügyosztály feladata a fogházkezelési, valamint a tolonchatósági és kezelési ügyek ellátása volt. A közigazgatási osztály hatáskörébe tartozott a közlekedési, erkölcsrendészeti, útlevél és engedélyügyek intézése.

1888-ban szervezték meg a rendőrségi sajtószolgálatot. Minden nap a déli órákban tájékoztatták a lapok rendőri tudósítóit a nap híreiről, a bűnesetekről, a nyomozások állásáról.

AZ ÁLLAMOSÍTOTT RENDŐRSÉG SZEMÉLYZETE AZ ALÁBBIAK SZERINT STRUKTURÁLÓDOTT

  • Tisztviselők
    • Egyenruha– és fegyverviselésre jogosított személyzet:
      • fogalmazói kar,
      • felügyelői kar.
    • Fegyverviselésre nem jogosult:
      • főiskolai végzettségű szakszemélyzet,
      • számvevőségi kar,
      • kezelői kar (a detektívek is ide voltak besorolva).
  • Őrszemélyzet

A tisztviselői felvételi követelmények:

  • 21. évet meghaladó, de 30 éven aluli életkor,
  • nőtlen állapot,
  • erős testalkat, és egészséges szervezet,
  • a fogalmazóknak jogi és államtudományi oklevél,
  • a felügyelőknél középiskolai képesítő,
  • rendezett anyagi viszonyok, vagy legalább adósságtól való mentesség.

A detektívek követelményei lényegében azonosak azzal a különbséggel, hogy 40 év volt a felső korhatár és középfokú iskolai végzettség volt az előírás.

Az őrszemélyzetbe jelentkezőkkel szembeni követelmények:

  • magyar honosság,
  • feddhetetlen erkölcsi előélet,
  • 21-40 év közötti életkor,
  • testi alkalmasság,
  • 165 cm feletti testmagasság,
  • olvasni tudás (magyar nyelvtudás),
  • 6 év szolgálat vállalása,
  • a kommunizmus ( sic ! ) idején a mozgalomtól való távolmaradás

BŰNÜGYI SZOLGÁLAT

1885. december 17-én a belügyminiszter rendeletével megalakult a detektívosztály.

Az 1886. július 1-jén hatályba lépő szolgálati szabályzatuk szerint, „a detektívosztály a budapesti rendőrség kisegítő részét képezi és feladata a főkapitányi hivatalt, a kerületi kapitányságokat, a bejelentési hivatalt, valamint a tolonckezelő hivatalt a közbiztonság és közrend fenntartása érdekében, a figyelő, a megelőző és felfedező tevékenység közvetlen gyakorlása által hathatós erővel támogatni.”

1885-ben alakult meg a helyi jellegű bűnügyi nyilvántartó is, amely az alábbi részekből állt:

  • rovott múltúak és körözöttek, rendőri felügyelet alatt álló személyek nyilvántartása,
  • lopott tárgyak és talált értékek nyilvántartása,
  • a feltételesen szabadlábra helyezettek nyilvántartása,
  • a rendőri közlönyök nyilvántartása.

A fővárosi bűnügyi osztály ügyforgalma 1920.-ban 178.448, 1921.-ben 186.291 volt, amely 1924.-re 167.226-ra mérséklődött. Az osztály országos hatáskörrel járt el a pénzhamisítási ügyekben.
1920. második felétől az osztály öt csoportra tagozódott a korábbi hárommal szemben. A sérülési (eredetileg államellenes és hatóság elleni ügyek 20 fővel), a lopási (20 fővel), az intellektuális (25 fővel) mellett sajtó (5 fővel) állam elleni bűncselekmények (12 fővel) csoportot szerveztek.

A bűnügyi szolgálat különálló szervezetét a detektívtestületet 1919. augusztus 14-én eredeti formájában visszaállították:

  1. csoport: gyilkosság, rablás, betörés,
  2. csoport: zseblopás, hajón és vonaton elkövetett lopás,
  3. csoport: ló-, gépjármű-, szerszámlopás, a cselédek által elkövetett lopás, pénzhamisítás,
  4. csoport: intellektuális bűncselekmények (pl.: hűtlen kezelés, csalás, okmányhamisítás),
  5. csoport: a testi sértéses ügyek, zsarolás, továbbá eltűnt személyek utáni nyomozás, zálogházak ellenőrzése.

1919 őszén, a politikai osztály mellé külön csoportot szerveztek. Szükség esetén más csoportot is létesítettek, így a szerencsejátékok és a homoszexuálisok ellenőrzésére. A bűnügyi nyomozásokban való gyorsabb és eredményesebb közreműködésre 1920-ban ún. repülőcsoportot is létrehoztak.

1925-ben, dr. Laky Lajos detektívfőnök beszámolója szerint, a 730 detektívből 120 fő a kerületekben, ugyanannyi a politikai osztálynál dolgozott. Az árvizsgáló bizottság, az adóügyi útmutató és a toloncházi két csoport összesen kb. 100 főt foglalkoztatott. A vidékre küldöttek, a szabadságoltak és a betegek száma kb. 100 volt. Kb. 90 detektív maradt a központban délelőtti és délutáni megoszlással. A szűken vett főkapitánysági bűnügyi nyomozásra 50 detektív maradt csupán, Laky arról kesergett, hogy a tömegtüntetések esetére alig maradt erejük. A detektívek munkájához jelmezkelléktár állt rendelkezésre.

1934. áprilisában kezdte meg működését a Kábítószereket Ellenőrző Központi Szerv, amelynek megalapítását az 1925. évi ópiumegyezményhez való csatlakozásunk tette kötelezővé. A fővárosi alvilág nem csak fogyasztotta, hanem terjesztette és üzérkedett a kábítószerrel, a fehér méreggel. A kábítószerrel való visszaélésben nyilvántartottak száma 1942-ben már 800 főre emelkedett.

FELSZERELÉS

1896-ban a millennium évében váltotta fel az önkormányzati egyenruhát a magyaros jellegű, díszes egyenruha. 1902-ben a rendőrök közül a tisztek és a detektívek a forgópisztoly helyett Browning típusú pisztolyt kaptak. 1909-ben módosult a rendőrök öltözéke, ekkor rendszeresítették a kalap helyett az ún. Zrínyi sisakot. Az egyforma szabású öltözék, amelyen a zsinórozat elhelyezése és színe változott, uniformizálta a budapesti rendőrséget. A szolgálatban is viselt sisak az eddiginél nagyobb védelmet nyújtott a rendőrnek.

1933-ban a kard és a lőfegyver mellett a rendőrt felszerelték gumibottal is. A gumibot alkalmazás a kardhasználatot előzte meg, a kardlapozás a súlyosabb, veszélyesebb helyzetekre maradt.

1936-ban megváltozott a rendőrség egyenruházata és felszerelése.

A gyalogos őrség ruházata: sisak, sötétszürke posztóból varrt kis atilla, és nadrág és csizmanadrág, posztóköpeny, körköpeny és esőköpeny, cipő és csizma, nyakszegély, kesztyű és fülvédő.

A nyári ruházat fehér sisakból és fehér zubbonyból állt. Felszerelés: kard, kard-hüvelytáska,
kardbojt, gumibot, pisztoly, pisztolytáska és szolgálati öv. A sisak, a Zrinyi-sisak maradt. A sapka a honvédtisztekéhez hasonló. A kis atilla tulajdonképpen a rendszeresített zubbony, sujtásozva. Öt pár magyaros „ispahán” mellzsinór díszítette, és fekete zsinórral szegélyezték a gallért is.

A gyalogos őrség kardja rövid, hogy a rendőrt mozgásában ne akadályozza. A 45 cm hosszú gumibotot
a kardhüvelytáskán levő vashorogra akasztották. A felszereléshez tartozott még a kék színű gyapjúzsinóron lógó jelzősíp.

A lovas őrség sisakját baloldalon fehér lószőrből készült forgó díszítette. A kis atilla bal vállára vállzsinór került. A motoros és kerékpáros rendőrök bőr lábszárvédőt, bőrkabátot és bőrnadrágot is kaptak.

A rendőr tisztikar egyenruházata galamb, illetve palaszürke színű kámgárn szövetből készült,
meggyszínű, vörös selyemszállal átszőtt aranyzsinór díszítette. A nadrág fekete volt. Díszövet is rendszeresítettek számukra.

Bővült a rendőrség fegyverzete is, szuronyos ismétlő puskával, géppisztollyal, géppuskával, sőt páncélautóval is fel voltak szerelve.

A Budapesti Rendőrség a 30-as években

Budapesti detektív történetek peterfy peterfy